Csavargóruhában

Csavargóruhában

Keserű torokból kiszaggatott ének,

vad élnivágyás tört rám hirtelen,

de önmagadba csak félve nézhetsz,

amíg súlytalan repül képzeletem.

Büszkén hordom új csavargóruhám,

a sorsommal lépek szövetségre, -

ahol ma még szenvedni tudunk,

lassú iramban, de közeleg a béke.

Dalból emelek békés barikádot,

és muszájból élek tisztességesen,

homlokomon a kötés hűvössége,

kényszerít a játékra képletesen.

Új veszélyeknek adom életem,

leiszom bús arcodról a csókot,

amíg a lámpa-verítékben fürdesz,

lelkemre tekerem a villanydrótot.

Keserű torok, tilalom, példakép,

mindhiába őrzöd, távolodik hallgat,

rokokót játszó kísértet gyanánt,

összerakom a szétszórt nyugalmat..