Forgószélben

Forgószélben

            (Kis Csillagnak)

Lépteid utamhoz hangolod

de tudd, mi tart helyes irányba,

ki a porban hagy örök nyomot,

s a forgó szélben is megtalálja.

De kinek az útja megszabott,

nem hagyja szökni önmagát,

utamon, mit fényből szőttem,

árnyékokban imbolyog tovább.

Kizártam magamból a rendet,

 - világunk rendezetlen zilált, -

a haláltánc halhatatlan festője,

tompa fénnyel a csontokba lát.

Piros tüzeket villant a havas -

tegyünk szert néhány villámra,

pokolig mélyül bennem az este,

és világít égbolton a fáklya.

Meglazulnak a lelkek szövetei,

- új vágyakat cipelnek a szelek, -

föld és ég fiaként - egy pillanatra,

szunnyadó szárnyidra ismerek…