Halottak napjára

Bemutató 2.ppsx (96408)

Halottak napjára

Hallottainkért lobognak a percek,

világba szóródnak százezer miértek.

Keresztek között sírdogál a lélek,

nem tudom levetni a feszültséget.

Halál szigetén méregzöld törvények,

ködös mécsesekből lehullnak a fények.

Ha van Isten, szent malasztot hintsen,

minden tévelygőt hazasegítsen.

Tegnap álmában itt hagyta a napot,

tekintetével kémlel új csillagot.

Mécsesek fénye lakik ma bennem,

temetők világa - de elkeveredtem.

Emlékek füstje telepszik magasra,

didergő virágok, kicsordul dallama,

sokszor a lelkem mint utcai lámpa,

csillagok közt álmotok vigyázza.

Szótlan tenger, márványos sziget,

lent-világban nincs nyelve senkinek,

emlék vagyok, mert emlékként állok,

száraz füvek között, örök szivárványok…